Utolszor meghajlok előtted, Földhöz vágom a poharam. Uram, én megadom magam. " S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet S viszik tovább a táltosával Pogány dalok, víg hajnalok, Boszorkányos, forró szelek. Száll Keletről tovább Nyugatra, Új, pogány tornákra szalad S én feszülettel, tört pohárral, Hült testtel, dermedt-vidoran Elnyúlok az asztal alatt. A sorozat további részeit erre találja.
�n az akarok lenni, aminek Maga akar engem. Vallom�s Szerz�: Ady Endre 1877. november 22. — 1919. janu�r 27. magyar k�lt� �s publicista Figyel�s Forr�s: id�zi: Belia Gy�rgy - Ady Endre levelei 1. k�tet, 51. lev�l Ady Endre levele Br�ll Ad�lnak, Nagyv�rad, 1903. szeptember 23. Kedvencel�k neme: Legut�bbi kedvencel�k: Nuster, Dorottya2527, adrii88, Vera1113, Veronika84, Weec, heder_vivi16, olbaidhun, RedicsPanna_18, 1 l�thatatlan tagunk Az �sszes kedvencnek jel�l� ABC sorrendben...
Az ős Kaján Bibor-palástban jött Keletről A rímek ősi hajnalán. Jött boros kedvvel, paripásan, Zeneszerszámmal, dalosan És mellém ült le ős Kaján. Duhaj legény, fülembe nótáz, Iszunk, iszunk s én hallgatom. Piros hajnalok hosszú sorban Suhannak el és részegen Kopognak be az ablakon. Szent Kelet vesztett boldogsága, Ez a gyalázatos jelen És a kicifrált köd-jövendő Táncol egy boros asztalon S ős Kaján birkózik velem. Én rossz zsakettben bóbiskálok, Az ős Kaján vállán bibor. Feszület, két gyertya, komorság. Nagy torna ez, bús, végtelen S az asztalon ömlik a bor. Ó-Babilon ideje óta Az ős Kaján harcol velem. Ott járhatott egy céda ősöm S nekem azóta cimborám, Apám, császárom, istenem. Korhely Apolló, gúnyos arcú, Palástja csusszan, lova vár, De áll a bál és zúg a torna. Bujdosik, egyre bujdosik Véres asztalon a pohár. "Nagyságos úr, kegyes pajtásom, Bocsáss már, nehéz a fejem. Sok volt, sok volt immár a jóból, Sok volt a bűn, az éj, a vágy, Apám, sok volt a szerelem. " Nyögve kinálom törött lantom, Törött szivem, de ő kacag.
- Ady Endre Kacagni nehéz, sírni könnyebb: Mikor én nagyokat kacagok, Dermedten menekülnek Szívembe vissza a könnyek. Festegeti az ember a szerelmeit, például, hogy milyen nagyszerűek, aztán mégis Adysan végződik a dolog, és azt kérdezi: én téged szerettelek? Frászt, saját díszeimet raktam rád, és beleszerettem a saját díszeimbe. Engem mindig félig szerettek, van jogom, hogy gonosz lehessek. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének, S lennék valakié Lennék valakié Libabőr minden alkalommal. József Attila, Petőfi Sándor, Ady Endre, Babits Mihály és Radnóti Miklós voltak az igazi magyar királyok. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Már vénülő kezemmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet. Karollak, vonlak s mégsem érlek el, itt a fehér csönd, a fehér lepel. Ady Endre - A fehér csönd "Kurva isten bassza meg" Ady Endre Nincs már egy reményem, Szívemből már régen Eltüntek az álmok…
onlinefinance.co.uk, 2024