Ebbe azt is bele kell érteni, hogy állásidőre járó díjazás sem illeti meg, hiszen nem a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a munkaszerződése szerint, hanem a munkavállaló nem tud eleget tenni a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének. Bérfizetés hiányában a munkaadó nem von le és nem fizet be járulékokat, így a dolgozó biztosítási jogviszonya is szünetel. Köztes megoldás lehet, ha a munkáltató fel tud ajánlani egy olyan munkakört, melynek betöltésére alkalmas lenne a munkavállaló. Ilyen kötelezettsége azonban nincs, kivéve a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló fent idézett esetét. Jogos kérdésként merülhet fel, hogy mennyire felel meg a munkajogi alapelveknek, nem ütközik-e a joggal való visszaélés tilalmába azon munkáltatói magatartás, miszerint nem közöl felmondást, mert nem kíván végkielégítést, felmondási időre járó távolléti díjat fizetni. Az Mt. 7. § (2) bekezdése szerint, ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
A végkielégítés fizetésének kötelezettségét a munkáltatók egy része megpróbálta elkerülni. Az alkalmatlanság megállapítását követően a munkavállalót nem foglalkoztatta, de a munkaviszonyát sem szüntette meg. Ezt a bíróságok több döntésben is úgy értékelték, hogy a munkaviszony szünetel és a munkáltatót nem terheli bérfizetési kötelezettség. Egy ilyen a helyzetben pedig általában a munkavállaló jutott hamarabb arra a döntésre, hogy inkább megszünteti a munkaviszonyt, annak érdekében, hogy másik munkát vállalhasson – lemondva ezzel a végkielégítés lehetőségéről. Ezen a gyakorlaton változtatott a Kúria. Kimondta, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkakörben egészségi alkalmatlanság miatt nem foglalkoztatható, de nem keresőképtelen, és a munkáltató fenntartja a munkaviszonyt, akkor foglalkoztatási kötelezettsége fennáll, egymagában a munkakörre egészségügyi alkalmatlanság e kötelezettséget nem szünteti meg és nem is függeszti fel. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató kivár és a munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg az egészségügyi alkalmatlanság miatt, akkor, bár a munkavédelmi előírások miatt ugyan foglalkoztatni nem tudja a munkavállalót, de az állásidőre járó alapbér-fizetési kötelezettség továbbra is terhelni fogja.
Felmondás egészségügyi okok miatt - EU-TAX Consulting Kft. Kihagyás Felmondás egészségügyi okok miatt A felmondás alapja lehet a dolgozó egészségügyi alkalmatlansága, ha a munkakörében a végzett tevékenység okozta megterhelés ezt indokolja. A cikkben megmutatjuk, hogyan kerülheti el a munkáltató, hogy egy esetleges későbbi munkaügyi perben érvénytelenítsék a felmondást. Felhívjuk még a figyelmet egy, a várandós nők felmondása kapcsán tavaly óta érvényben lévő új szabályra is. Felmondás a dolgozó képességeire hivatkozva A dolgozó képességeire alapozott felmondásnál az alkalmatlanság nemcsak szakmai hanem egészségügyi vonatkozású is lehet. A dolgozó nem megfelelő képességei alatt nemcsak a képzettség, képesítés hiányát kell érteni, hanem lehet fizikai, szellemi, pszichikai képesség is, vagy a dolgozó ezekhez kapcsolódó valamely tulajdonsága. Azonban fontos, hogy a jogszerű felmondáshoz fenn kell állnia a tartósságnak, tehát tartósan alkalmatlannak kell lennie a dolgozónak a munkakör ellátására.
A válaszadás időpontja: 2014. szeptember 1. (Munkaügyi Levelek 105. szám, 2056. kérdés) Kérdés: 19 éve nálunk dolgozó munkavállalónk egy éve táppénzen van, de lejárt a táppénzre való jogosultsága. Az üzemorvos azonban munkára alkalmatlannak találta. Mi a teendő ebben az esetben? El kell küldenünk, mert nem foglalkoztathatjuk? Ez esetben jár neki a négyhavi végkielégítés, a 30+40 nap felmondási idő? Ha nem foglalkoztathatjuk, mentesíteni kell hetven napra a munkavégzés alól, nem csak a felére; vagy esetleg ettől el lehet tekinteni, és azonnali hatállyal meg lehet szüntetni a munkaviszonyt?
Az egészségügyi okból munkavégzésre nem képes munkavállalók ügyében hozott döntő fordulatot a Kúria határozata. A testület elvi határozatával az egészségügyi okból munkavégzésre alkalmatlan munkavállalók javára döntött a távolléti díj kifizetésével kapcsolatban hívja fel a figyelmet dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője. Mire alapozható a munkáltatói felmondás? Mint azt a Munka Törvénykönyve meghatározza, a munkáltatói felmondás indoka: a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, a munkavállaló képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló képességére alapított felmondás azonban a munkavállaló egészségügyi állapota alapján két típusra bontható, aminek a végkielégítés szempontjából is jelentősége van. Végkielégítés ugyanis csak akkor nem jár, ha a felmondás indoka a munkavállaló nem egészségi okkal összefüggő képessége. Az egészségügyi okból felmondott munkaszerződés esetén végkielégítés jár a dolgozónak Ez azt jelenti, hogy bár – az egyéb feltételek teljesítése mellett – a munkáltató jogszerűen mondhatja fel az egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló munkaszerződését, azonban számára végkielégítés jár.
A humánpolitikai, szociális szempontok mellett a munkáltatónak ez a rehabilitációs hozzájárulás miatt lehet még érdeke. Ha ugyanis az alkalmatlanná vált munkavállaló egyben megváltozott munkaképességű is, akkor a foglalkoztatása figyelembe vehető a kötelező foglalkoztatási ráta számításánál. A munkaviszony lezárására is talán a legjobb lehetőség a közös megegyezés, amelyben a felek szabadon rendelkezhetnek a munkavállalót megillető juttatások mértékéről és a megszüntetés időbeli hatályáról is. Az alkalmatlanná minősítést sokszor előzi meg hosszabb tartamú keresőképtelenség. Ez azért lehet fontos, mert 2015. január 1-je óta a keresőképtelenség teljes egészében szabadságra jogosító idő. Akármilyen okból is ér véget az alkalmatlan munkavállaló munkaviszonya, jogosulta természetben igénybe nem vett – például a keresőképtelenség alatt felhalmozódott –szabadság pénzbeli megváltására. Kapcsolódó cikkek: A vártnál kevésbé nőtt májusban az euróövezeti munkanélküliségi ráta 2020. július 2. Májusban, a járványvédelmi korlátozások harmadik hónapjában a várakozásoknál kisebb mértékben, de nőtt a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése szerint.
Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Tehát a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét azért nem tudja teljesíteni, mert a dolgozó a munkaköre betöltésére egészségi okból nem alkalmas, azaz a foglalkoztatási kötelezettség hiánya a munkavállaló személyéhez köthető okból hiúsul meg, az nem a munkáltató oldalán merül fel. A munkáltató foglalkoztatná, de a munkavállaló a munkakör ellátására alkalmatlan. Ekkor megnyílik a munkáltató felmondási joga, a dolgozó képességével összefüggő indokra hivatkozással megszüntetheti a munkaviszonyt, erre azonban nem köteles. A Kúria több eseti döntésében kifejtette ugyanis, hogy a munkáltató a megváltozott munkaképességű, munkakörében nem foglalkoztatható munkavállalóval fennálló munkaviszony megszüntetésére nem köteles, a jogviszonyt fenntarthatja, ilyen esetben a jogviszony fizetés nélküli szabadságban történő megállapodás hiányában is szünetel (, Mfv. I. 10. 850/2000/3. ). A munkaviszonyt tehát sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem köteles megszüntetni. Amennyiben egyik fél sem lép, a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, munkavégzés hiányában pedig munkabérre sem jogosult.
onlinefinance.co.uk, 2024