Herpesz Latinul Herpes simplex Epidemiológia Prevalencia Világszerte 60–95% (felnőtteknél) [1] Leírás Érintett szervek ajkak, arc, szemek nemi szervek, agy, ujjak Etiológia Herpes simplex vírus, közvetlen érintéssel [2] Kockázati tényezők csökkent immunreakció-készség, stressz, napfény [3] [4] Főbb tünetek bőrpír, fekélyessé váló hólyagok, hőemelkedés, láz, duzzadt nyirokcsomók [2] [5] Kezelés aciklovir, valaciklovir, paracetamol, helyileg alkalmazott lidokain [2] [3] DiseasesDB 5841 33021 A Wikimédia Commons tartalmaz Herpesz témájú médiaállományokat. A herpesz a bőr és a nyálkahártya, esetleg az idegrendszer herpeszvírus okozta heveny megbetegedése. Tünetei [ szerkesztés] Első tünete a bőrpír és a viszkető érzés. Ezután kis területen égő, viszkető érzéssel járó sűrűn egymás mellett elhelyezkedő, csoportos hólyagocskák jellemzik. A hólyagocskák fájdalmasak és átlátszó, világossárga folyadékot tartalmaznak. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak, de nem gennyednek el. A herpesz többnyire ártalmatlan megbetegedés, viszont makacsul visszatérő, többnyire fájdalmas ezért meglehetősen kellemetlen.
Az ő kísérleteiben a vírusok mindenfajta gátlószer hozzáadása nélkül, békésen szenderednek el. Kollégáival, Margaret MacGibeny doktorandusszal, Ian Hogue posztdoktorral és a labort vezető Lynn Enquisttel együtt Koyoncu az új, szelíd csendesítési módszernek köszönhetően rábukkant azokra a sejt- és vírus-eredetű tényezőkre, amelyek természetes körülmények között megakadályozzák, hogy a vírus elaludjon. Eredményeiket a PLoS Pathogens című folyóiratban adták közre. Az új megközelítés fontos előrelépést jelent – hangsúlyozta a kutatásban nem érintett Felicia Goodrum Sterling, az Arizonai Egyetem rákkutató központjának immunológus professzora. "A herpeszvírusok látenciájának kutatásában a modellrendszeren áll vagy bukik minden. A területen dolgozó valamennyi csoport azon fáradozik, hogy primer sejtkultúrákban [ nem daganatos, hanem egészséges szövetből származó sejttenyészetekben – a ford. ], a lehető legkevesebb külső manipulációval érjen el eredményt. Ez az első olyan modellrendszer, amelyben gyógyszeres kezelés nélkül sikerült előállítani az alvó állapotot" – magyarázza Goodrum Sterling.
A nagyon erős, elviselhetetlen fájdalmat gyakran a háton, illetve mellkason jelentkező kiütések előzik meg, ezért olykor súlyos betegség gyanúját kelti. A diagnózisra a fájdalom után 1-4 nap múlva jelentkező viszkető kiütések megjelenésekor derül fény, ugyanis elhelyezkedésük a gerincből kilépő idegek területének megfelelő, így könnyen megkülönböztethető más betegségtől. Ilyenkor a bőrfelület érintése is fájdalmat okoz. A kiütések két hét múlva száradnak le, viszont az elviselhetetlen fájdalom hetekig is tarthat. A herpeszfertőzést kísérő kiütés az arcon és a szemen is megjelenhet, ez utóbbi súlyos szaruhártya-sérüléshez vezethet. Kiknél fordul elő? A herpes zosteren átesett betegek 10 százaléka gyermek, 40 százaléka 50-70 év közötti, a 80 évnél idősebbek közt minden tizedik ember betegszik meg. Ez a típusú herpeszfertőzés jellemzően legyengült immunrendszerű betegeknél jelentkezik. A herpeszvírus neuralgiás fájdalmat okozhat A herpeszvírus-fertőzésen átesett betegek 10-15 százalékánál postherpeses neuralgia alakul ki.
Mindazonáltal, gyakran előfordul, hogy az ajkakon megjelenő herpeszt a HSV-2 okozza, és az sem ritka, hogy a nemi szervek elváltozásaiért a HSV-1 típusba tartozó kórokozók a felelősek. Nehéz diagnosztizálni A különféle megbetegedést okozó herpeszvírusok közé viszont nemcsak az ajak és a nemi szervek herpeszét okozó herpes simplex vírus (HSV) 1 és 2 tartozik, hanem a herpeszvírusok családjába tartozik még a bárányhimlőért és az övsömörért felelős varicella-zoster vírus (VZV); a Pfeiffer-féle mirigylázat (mononucleosist) okozó Epstein-Barr vírus (EBV) és a cytomegalovírus (CMV) is. Bár a herpeszvírus-fertőzések jellegzetességüknek köszönhetően jól megkülönböztethetőek a legtöbb betegségtől, a bőrjelenség nélkül zajló megbetegedéseket jóval nehezebb diagnosztizálni. Ilyen például a központi idegrendszert érintő agyvelőgyulladás (encephalitis) is. A megbetegedést 90 százalékban vírusfertőzés okozza, és életkortól független a megjelenése. A főként agyszövetben zajló heveny gyulladásos folyamat az agyhártyákra is kiterjed.
A folyadékkal telt hólyagocskák kezelés nélkül is leszáradnak, és a betegség 8-10 nap alatt, a beszáradt hólyagocska helyén kialakult pörk leesése után, nyom nélkül gyógyul. A gyógyulás kortikoszteroid tartalmú kenőcs használatával gyorsítható, de herpesz hatékony kezelésére, illetve megelőzésére a hagyományos házi patikák és népi gyógymódok régóta javasolják a 100%-os kristálysót is (vagy - jobb híján - a tiszta étkezési sót), annak vírusölő hatása, illetve egyszerű, és olcsó hozzáférhetősége miatt. [ forrás? ] A sóval bekent beteg bőrfelületet minél gyakrabban kenjük, annál hamarabb múlik el, illetve szárad le róla a kis hólyagocska. [ forrás? ] A különböző herpeszvírusok szinte minden egészséges ember bőrén és nyálkahártyáján megtalálhatóak. Megjelenésüket azonban mindenkinél más és más hatás aktivizálja. A kiváltó okok közül a leggyakoribbak: a szervezet legyengülése, valamilyen gyulladás vagy lázas betegség, gyomorrontás, erős lelki trauma, fizikai stressz, munkahelyi-, családi- vagy párkapcsolati problémák, valamilyen szervezetünk számára nem szimpatikus étel vagy ital, erős napfény vagy ultraibolya sugárzás, más fertőzések, terhesség, menstruáció, vagy fogászati kezelés.
onlinefinance.co.uk, 2024