A zavar jellegét én inkább úgy határolnám be, hogy ha a személy többet és mást eszik, mint amire biológiailag szüksége van, ha más igényeit, szükségleteit elégíti ki az ételekkel (pl. jutalomként vagy vigaszként használja a finom falatokat), ha a feszültségeit csökkenti az evéssel, vagy az érzelemkifejezési nehézségek állnak amögött, hogy többet eszik, akkor a táplálkozása nem megfelelő. (…) nem tanulja meg (…) hogyan kell felismerni a saját igényeit, levezetni a feszültségeit és kifejezni az érzelmeit. 84. oldal
Szerző: 2012. március 22. | Frissítve: 2017. január 5. Forrás: Te is attól rettegtél kismamaságod alatt, hogy elhízol, ezért nem ettél rendesen? Szülés után azonnal nekiálltál fogyókúrázni, naponta több órát futni, edzeni? Ha igen, akkor te is a mamarexia áldozatává váltál! Rögeszméd lett a fogyókúra? Az evészavar kialakulása hosszú, évtizedes folyamat, gyökerei akár féléves korra is visszanyúlhatnak. Kulcsfogalma a változástól való félelem. Már kiskorban történhetnek olyan változások, melyeket a gyermek nem képes feldolgozni, úgy érzi, elvesztette a biztonságát. Ilyen élethelyzet lehet a közösségbe kerülés, a szülők válása, a költözés. Azok a gyerekek, akik nem biztosan kötődnek az anyához, állandóan rettegnek attól, hogy elhagyják őket, és nem érzik magukat biztonságban. Ez a frusztráció aztán minden változásnál, új élethelyzetnél előjöhet a későbbiekben is. Mintha mi sem történt volna Ugyanez a félelem jelenik meg a terhesség idején vagy a szülést követően: az újdonsült anya egy új, eddig ismeretlen élethelyzetbe kerül, amelyben nem alkalmazható a régi, megszokott viselkedés- és szabályrendszer, az új pedig még nem alakult ki.
De ez a "nem is vágyom rá" csak akkor fog megvalósulni, ha mindazokat a pszichológiai éhségeket, amiket eddig ételekkel elégítettünk ki, mostantól elkezdjük a valós tartalmukkal kitölteni. Ha éhes vagy, egyél! Csak nem mindegy, mit Itt is szerepe van annak, hogy mi van a fejünkben erről az egész folyamatról: ha úgy gondolunk rá, mint egy keserves, megvonásokkal teli útra, ahol le kell mondanunk a kedvenceinkről, akkor halogatni fogjuk. De ha kihívásnak tekintem, és vágyom önmagam megtapasztalására, arra, hogy a fejlődésemnek aktív közreműködője legyek, akkor alig várom, hogy elkezdjem, s erre a legalkalmasabb idő: a most. A pszichológiai éhség hét fajtájáról, az elhízás és az evési problémák lelki hátteréről, a megfelelő motiváció kialakításáról és a párkapcsolat testsúlycsökkentést támogató avagy hátráltató szerepéről bővebben olvashatsz dr. Lukács Liza Ágytól-asztaltól... Evészavarok és párkapcsolati problémák című könyvében. Ezeket is olvasd el: Konyhamalacból anyaistennő Kevesebb étel, torna otthon Megszületett a gyerek - új életet kezdünk Megújulás szülés után
Szerző: Dr. Lukács Liza 2012. február 5. | Frissítve: 2016. február 2. Forrás: Vajon miért halogatod mindig az életmódváltást? Miért tűzöl ki rendre újabb és újabb dátumokat, ahelyett, hogy ma belevágnál? Dr. Lukács Liza szakpszichológus megadja a válaszokat. (Fotónkon: Dr. Lukács Liza) A testképzavar nemcsak a kórosan sovány embereknél, az anorexiásoknál létező jelenség, hanem tapasztalhatjuk túlsúlyosaknál is. A lényege, hogy a testkép két részből áll: ahogyan érezzük magunkat a bőrünkben (például valaki nagynak érzi a hasát, de a kívülálló nem látja annak), a másik, amit gondolunk önmagunkról. Akinek nem elég fejlett a testképe (testtudatossága) és az énképe (nem ismeri elég jól önmagát), arra jellemző, hogy ez a két aspektus (ahogyan érzem magamat és, amit gondolok magamról) szétválik egymástól. Ennek az lesz az eredménye, hogy a tükörben (ami szubjektív képet mutat) nem a realitást fogom látni. Ugyanakkor a fényképezőgép (amely viszont objektív képet ad) - gyakran fájdalmasan - szembesít a valósággal.
onlinefinance.co.uk, 2024