Iliász Rövidített Változat | Homérosz: Iliász - Olvasónapló - Olvasónapló
Az Iliász és az Odüsszeia összehasonlítása Iliász olvasónapló Iliász - műelemzés Hogyan nézhetett ki Akhileusz pajzsa?
Iliász rövid tartalom
Édesanyja tanácsát kéri, aki azt javasolja, hogy addig semmiképp se vegyen részt a harcokban, amíg egy új fegyverzetet nem készítenek neki. A XIX. énekben olvashatjuk, hogy Akhilleusz újra visszatér harcolni. A következő énekben Zeusz engedélyezi az isteneknek, hogy segítség a nekik szimpatikus sereget. Megtudjuk, hogy melyik isten kit támogat a harcban. Akhilleusz a Xanthosz folyóig kergeti az ellenséget, akik vagy a kardjától esnek el, vagy pedig vízbe fúlnak. Ezután tizenkét trójai ifjút fűz rabláncra, hogy majd Patroklosz halotti máglyájánál ölje meg őket. Hektór az egyedüli trójai, aki kívül marad a falakon, s nem hallgatva senkire sem, szembeszáll Akhilleusszal. Hektórt már az istenek sem tudják megmenteni. Érzi, hogy ebben a harcban meg kell halnia, s már csak azért könyörög, hogy Akhilleusz adja ki holttestét. Akhilleusz megtagadja a kérést s miután megöli Hektórt, szekere mögé kötve hurcolja végig a csatatéren a holttestet. Az utolsó előtti énekben Akhilleusz nekilát barátja eltemetéséhez.
- Iliász rövid tartalom
- Ikea nappali szekrény paris
- Homérosz - Iliász | doksi.hu
- Szemölcs fagyasztás utáni gyógyulás
- A Sárkány útja | plakátfiú
- Elfelejtett jelszó windows 7 reviews
- Hitel bar listásoknak jövedelemigazolás nélkül – Hitel fórum – családi pénzügyek, hitelek 2020
- Iliász rövidített változat teljes
- Faberge tojás eladó
- Mézeskalács konyha: Almás-füstölt sajtos rakott csirkemell
Dolón már az út felénél lelepleződik, s bár mindent elárul, amit a két görög harcos tudni akar, Diomédész mégis megöli őt. Hektór, Parisz testvére újult erőre kap, eljut seregével a görög táborig. Mindkét oldalon hősiesen küzdenek, sokan elesnek. Zeusz látja, hogy minden úgy zajlik, ahogyan a Sors elrendelte, ezért magukra hagyja a harcosokat. Poszeidón, a tenger istene, akinek unokája Akhilleusz, a görög sereg segítségére siet. Zeusz nagyon mérges lesz, mikor látja, hogy az istenek a parancsára ellenére is támogatták a harcosokat. Patroklosz arra kéri társát, Akhilleuszt, hogy ha már a harcokban nem is kíván részt venni, legalább csodálatos fegyverzetét adja kölcsön neki. Akhilleusz odaadja, s arra kéri őt, ne akarja vele a várat bevenni, hanem elégedjen meg azzal, hogy elkergeti az ellenséget a hajóktól. Látván Akhilleusz öltözetét, a trójaiak menekülni kezdenek. Patroklosz sok embert megöl, s nem hallgat Akhilleuszra, be akarja venni a várat, s megölni Hektórt. Sajnos Patrokloszt megöli Hektór, s ezzel mélységes gyász lesz úrrá Akhilleuszon.
A trójaiak azonban ünnepséget rendeztek, mivel azt hitték, hogy győztek – a görög hajók menekülést színleltek – és amikor mindenki elaludt a sok bortól, kimásztak a lóból, kinyitották a többieknek a kaput és elfoglalták a várost. A faló egyébként Odüsszeusz ötlete volt, tehát az ő leleményességének köszönhették, hogy ha erővel nem is, de csellel sikerült megnyerniük a háborút. Homérosz: Iliász – olvasónapló 4. 8 (96. 81%) 113 szavazat
Kocsija után köti és úgy vonszolja a porban. Akhilleusz tudja, hogy tette nem marad következmények nélkül… Az ő választása volt, hogy inkább fiatalon meghal, de örök dicsőséggel társuljon a neve, minthogy öregen, de ismeretlenül teljen az élete. Az éj leple alatt Priamosz király Akhilleusz sátrába lép és fia testéért könyörög. Hektór temetése miatt 12 napos fegyverszünetet rendelnek el. Végül hazaviheti fia holttestét és méltóképpen eltemethetik. " Szólt; s a szavára azok fogták be az ökröt, az öszvért mind szekerekbe, s a város előtt sebesen gyülekeztek. Hosszu kilenc napon át hordták oda egyre a szálfát: ám hogy a Hajnal jött sugarát terjesztve tizedszer, hozták már ki a harcos Hektórt, könnyeket ontva, és tették tetemét tetejébe a máglya tüzének. És hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből, nagyhírű Hektór máglyája köré seregeltek. Majd miután oda gyűltek s együtt volt valamennyi, máglyatüzét oltván legelőször lángszinü borral végig, ahol csak a tűz pusztított, ennek utána tiszta fehér csontját testvérei, társai szedték össze kesergés közt, s arcukról hullt a kövér könny.
Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis
Hektór, a trójai királyfi visszaveri a görög támadásokat és ellencsapást mér az ellenségre. Még a tábor köré épített erődöt is sikerül bevenniük a trójaiaknak és a görög hajóhadakat is elkezdték felgyújtani, hogy ne tudjanak visszatérni a görögök hazájukba. Agamemnón belátja, hogy semmire nem megy Akhilleusz segítsége nélkül, de ő azért sem adja be a derekát. Nem hajlandó harcolni és kockáztatni az életét. Abba azonban beleegyezik, hogy Patroklosz az ő páncélját viselve megküzdjön az ellenséggel. Vissza is verik a trójaiakat egészen a város faláig, de Hektór legyőzi és megöli az ifjút, és elveszi a fegyvereit. Ez az eset már Akhilleuszt haragját is felkorbácsolja és bosszút fogad. Patroklosz a legjobb barátja volt, gyermekkoruk óta ismerték egymást. Thetisz kérésére maga Héphaisztosz, az istenek kovácsa készít számára isteni fegyvereket. Akhilleusz olyan vérszomjas gyilkolásba kezd, mely nem tetszik még az isteneknek sem. Hektórt is megöli, aki a legnagyobb hősnek számított a trójaiak között és holttestét meggyalázza.
Áldozatot mutat be a holttest felett. Éjszaka megjelenik Patroklosz árnya, aki kéri, hogy minél hamarabb temesse őt el, hadd nyugodjon békében. Másnap reggel folytatódnak a temetkezés előkészületei –Akhilleusz feláldozza a tizenkét trójai ifjút, s megöli barátja kedvenc lovát és kutyáját is. Hektór holtestét azonban nem tudja bántani, hiszen azt az istenek védik, s éjszaka ambróziával szórják be. Akhilleusz barátja tiszteletére versenyt hirdet csodálatos díjakkal, ő azonban nem vesz részt a versenyben annak érdekében, hogy senki elől ne vehesse el a győzelmet. A lovasversenyt Diomédész nyeri meg, az ökölvívást Epaiosz, s a birkózásban a nagy Aiász és Odüsszeusz, futásban pedig szintén az ithakai hős diadalmaskodik. Végül Akhilleusz bosszút áll barátja gyilkosán, gyásza mégsem enyhül. Tizenkét napon át minden áldott reggel háromszor végighurcolja Hektor holttestét a porban. Az istenek döntenek: Zeusz úgy határoz, hogy most már ki kell adni Hektór holtestét. Priamosz elindul fia holttestéért, cserébe értékes ajándékokat visz.
Még anyját is arra kéri, járjon közben Zeusznál, hogy a görögöket vereség érje, és Agamemnón belássa: hibásan cselekedett, amikor megsértette őt. Akkor sem enyhül haragja, amikor a trójaiak saját hajóit gyújtják fel. Amikor azonban barátja, Patroklosz holtan marad a csatatéren, Akhilleusz újra csatasorba áll. Ő az egyetlen ember, aki sorsát alakítani tudja, ismeri a sorsára vonatkozó jóslatot, és az előtte álló két lehetőséget, mégis a hősi halált és az el nem múló hírnevet választja. Tudja, hogy Trója alól nem térhet haza, de sorsának vállalásával az egész görögség számára is példát ad. Ám a sorsát vállalni tudó hőst ismét a bosszú keríti hatalmába. Miután isteni segítséggel legyőzi Hektórt, a holttestet tizenegy napon át gyalázza, kocsijához kötve hurcolja a porban, s csak az istenek parancsára enyhít haragján. Csak akkor csillapul dühe, amikor Priamosz, a trójai király megjelenik nála, hogy elkérje fia holttestét. Az öreg királlyal való találkozás megbocsátásra készteti Akhilleuszt, és kiadja barátja gyilkosának földi maradványait.
Cselekmény: A háború a szép Heléna miatt tört ki, aki Meneláosz spártai király felesége volt, de beleszeretett a trójai Parisz hercegbe és elszökött vele. Tróját már tíz éve hiába ostromolják a görögök és ekkor Apollón még dögvészt is bocsát rájuk, mert megsértették egyik papját. Akhilleusz követeli a hadi gyűlésen, hogy Agamemnón adja vissza a papnak foglyul ejtett lányát, és fogadja el helyette a bőséges váltságdíjat. Agamemnón azonban ellenszegül Akhilleusz kérésének és erőszakkal elveszi tőle szeretett papnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz erre megtagadja további részvételét a harcokban és rá akarja döbbenteni Agamemnónt, hogy nélküle nem nyerhet. Méltó elégtételt követel a súlyos sértés fejében. Akhilleusz félig isteni származású volt, ezért megkérte anyját, Thetiszt, hogy eszközölje ki Zeusznál, a főistennél, hogy sorozatos vereségek érjék a görögöket. A görögök kezdetben még csak boldogulnak valahogy, különösen Diomédésznek és Héra istennőnek köszönhetően, de nem hosszú távon nem sokat tehetnek Zeusz akarata ellen.
Betelt vele Zeusz akaratja, attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz. " A trójai háború az istenek viszálykodása eredményeként robban ki, és az eseményeket végig kíséri az olümposziak beavatkozása, vetélkedése és ármánykodása. Az emberek ennek kiszolgáltatottak, az isteni akarat és a sors elől nem menekülhetnek. Az istenek a történet elválaszthatatlan résztvevői, alakítói. Homérosz 24 énekből álló, 15685 hexameterben szedett eposza, az Iliász, a 10 évig tartó trójai háborúnak csupán 52 napját meséli el. Akhilleusz pajzsa (Forrás: Wikimedia Commons / Angelo Monticelli) Az Iliász emberképe meglehetősen tragikus: az egyének tettei és sorsuk között nincs összefüggés, az ember a felsőbb hatalom kiszolgáltatottja. Így a legfőbb értékké a hírnév válik. Homérosz, miközben hűen ábrázolja ezt az ősi eszményt, megcsillantja korának jóval "emberibb" emberképét is. E kettő szembeállításával Homérosz egyszerre tolmácsa és kritikusa is a hős-mítosznak.
