Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Magyar - török barátság... Szigetvár török uralma 122 év hat hónap és hat napig tartott. Az 1689. február 13-át követő időkben a különféle építkezések és átépítések miatt az egykori oszmán világ múló látomás lett a városban élő sokféle etnikum számára. A településen németek, magyarok, katolikus bosnyákok, horvátok, szerbek és muszlimok is laktak. A török emlékeket azonban igyekeztek eltűntetni, ami nagy részben sikerült is. Eltűnt az Evlia Cselebi által még leírt Hadzsi Husszein dzsámija, Ali pasa díszkútja, a török fürdő, a dervisek kolostora és iskolája. Szerencsére pár török emlék megmaradt (ezekről itt a menüpontban részletesen is említést teszek). A 20. század elejére a török - magyar kapcsolatok javulásának köszönhetően Szigetváron is érezhető volt némi enyhülés, a közvéleményben is kezdett a török kép kissé átalakulni. Ahogy a helyi újság írta 1913 -ban - amikor a török kormány emléktáblát avathatott a turbéki templom falán (ahol valaha Szulejmán szultán belső szerveit őrző türbe állt) - " Történelemmé vált a fájdalom, mely a török - magyar háborúk nyomán fakadt. "
Magyar-Török Barátság Park - légi felvétel Történelmi háttér [ szerkesztés] Az oszmán állam - és hadvezetés részéről a török seregek magyarországi utánpótlási és felvonulási útvonalait veszélyeztető szigetvári erőd elfoglalása stratégiai célként fogalmazódott meg. Szigetvár bevételére az 1565-ben kezdődő, és a negyedik Habsburg–török háborút, egyben az ún. várháborúk korát (1541–1568) lezáró hadjáratsorozat idején került sor. I. Nagy Szulejmán szultán, aki európai hódításait Bécs megszerzésével kívánta teljessé tenni, serege élén 1566 áprilisának végén indult útnak Isztambulból. Július 19-én Eszéknél átkelt a Dráván, majd a török sereg előrejutását zavaró, Szigetvárról kiküldött csapatok támadásai ellenére, mintegy két héttel később, augusztus 6-án tábort vert a településtől északkeletre fekvő turbéki magaslaton. Egy hónappal később, szeptember 5 -én sikerült az ostromlóknak elfoglalniuk a külső várat, az addigi harcok során töredékére apadt védősereg – mintegy 600 fő, közülük 200 katona – pedig kénytelen volt visszavonulni a belső várba.
Miközben a népi kultúrában a török gyakran magát a gonoszt testesíti meg, a magyarok sosem tudták teljesen levetkőzni azt a mondhatni "szittya" mentalitást, ami elsősorban a német érdekekkel szemben más szövetségi rendszerek felé fordították hazánkat a történelem több pontján. E paradigma ma megismétlődni látszik: a nyugati globalista nyomulással szemben igyekszik a kormány szorosabbra vonni állítólagos türk rokonainkkal a kapcsolatot. A történelem tapasztalata szerint e viszony azonban inkább kényszeres, semmint magától értetődő. A kuruc emigráció A törökök felé való kacsingatás már Szulejmán idejében elkezdődött, amikor Szapolyai János erdélyi vajda elfogadta a magyar királyi címet. Mivel a Habsburgok sem mondtak le a magyar trón iránti igényükről, Szapolyai akarata ellenére a törökökkel való összefogás felé fordította az őt követő magyarságot, és ezzel megalapozta a hamarosan bekövetkező megszállásunkat. A török Porta jól látta az ország megosztottságát, és készséggel felkarolta János királyt, aki végül Szulejmán vazallusa lett.
A török állam közreműködésével kialakított parkban áll Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán porté szobra, Metin Yurdanur alkotása, az itt elhunyt török uralkodó jelképes nyughelye előtt. Szigetvár ostrománál, két nappal a vár bevétele előtt meghalt... Szigetvár ostrománál, két nappala vár bevétel... e előtt meghalt az akkor már idős I. (Nagy) Szulejmán szultán -így már nem érte meg a várvédő Zrínyi Miklós hősi halálát. A két ellenséges hadvezér szobra ma egymás mellett áll a Magyar-Török Barátság Parkban. A parkot a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával 1994-ben, Szulejmán születésének 500. évfordulóján azon a helyen hozták létre, ahol egykor a szultán sátra állt. A park melletti ivókutat burkolómárvány és csempe is Törökországból származik. A park bejárata mögött állnak a nagyméretű portrészobrok, a kis sétányok Szulejmán síremlékéhez, jelképes türbéjéhez vezetnek. Az eredeti sírhely a szomszédos, innen is látható turbéki templom helyén állt. Szulejmán türbéje Szulejmán szultán mauzóleuma eredetileg a közelben lévő barokk templom helyén állt.
1939 -ben a város török alóli felszabadulásának 250. évfordulóján nagyszabású ünnepségeket rendeztek Szigetváron, melynek keretében a török kori műemlékeket is megjelölve - a város különböző pontján 14 emléktáblát helyeztek el. Az 1980-as években a török kormányzat tervet dolgozott ki egy emlékmű állítására, legnagyobb szultánjuk születésének 500. évfordulójára Szigetváron. Az országosan nagy sajtóvitát kiváltó esemény Szigetváron nem kavart nagy hullámokat. Az akkori képviselőtestület egyhangúan megszavazta, hogy a török államnak 99 évig 1 Ft/év jelképes összegért bérbe ad egy területet. A területet Kováts Valéria régész egy 1689-ben készült térkép alapján jelölte ki a város határában. Ezen, a Leandro Anguissola által készített térképen volt feltüntetve a szultáni sátor, ahol Szulejmán meghalt (bár a későbbi ásatások ezt nem igazolták). A helyet a néphit török temetőként tartotta számon, és nem is művelte a századok során. Itt állították fel 1994-ben Metin Yurdanur alkotását - Törvényhozó Nagy Szulejmán szobrát és mögötte a jelképes síremléket.
A helyi képviselőtestület egyhangú támogatásával jelképes áron 99 évre bérbe adták a török államnak a város határában azt a területet, amelyet Leandro Anguissola 1689. évi vázlatrajzán "F" jelzettel Szulejmán szultán halálának helyeként jelölt meg, és amit a népi emlékezet török temető néven őrzött meg. Itt, egykori sátrának és halálának akkoriban feltételezett helyén épült meg 1994-ben 40 nap alatt a Magyar–Török Barátság Park, ahol kezdetben Szulejmán szultán óriás bronz szoborportréja és jelképes síremléke kapott helyet. Az emlékhelyet Süleyman Demirel török köztársasági elnök, valamint Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében avatták fel. Látnivalók [ szerkesztés] A két nép megbékélését hirdető, törökországi kezdeményezés és anyagi hozzájárulás nyomán megszülető emlékpark központi részét a magyar szempontból végzetes 1566. évi ostrom két vezéralakja, a győztes török sereg élén álló Szulejmán szultán és a védelemért felelős, a szeptember 7-i kitörés során életét vesztő Zrínyi Miklós várkapitány nagyméretű domborműves portréi uralják.
2016 tavaszán-nyarán a Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport feltárta a közvetlenül a türbe mellett található, Szokollu Mehmed által Szulejmán tiszteletére épített dzsámi maradványait, illetve a dzsámit U alakban közrefogó halveti derviskolostor (tekke) északi szárnyát is. A parkban a Zrínyi Emlékünnepség egyik kiemelt programjaként minden évben beszédet mond a török nagykövet, az itteni megemlékezésen részt vesznek a szigetvári hagyományőrzők és a csáktornyai Zrínyi Gárda tagjai is.
onlinefinance.co.uk, 2024