Új-Zéland 1893-ban, elsőként a világon szavazati joggal ruházza fel a nőket. Az utolsó Svájc volt. Tulajdonképpen 1869-ben Wyoming amerikai állam döntött először a nőkre is vonatkozó általános szavazójog bevezetéséről, a század végéig pedig Új-Zélandon, majd Ausztráliában is hasonló törvény lépett életbe. Utóbbi állam rendelkezése volt azonban az első, mely nem csak a választásra, de a választhatóságra is kiterjedt – írja a Rubicon. A wikipédia szeptember 19-éhez köti a törvény életbe lépését. Európában az első ilyen jogszabály az Orosz Birodalom akkori autonóm tartományában, a Finn Nagyhercegségben született meg, az 1907. évi választások után már női képviselők is bekerültek a törvényhozásba. Magyarországon a Károlyi-kormány 1918. évi néptörvényének köszönhetően szereztek a nők szavazati jogot: Franciaországban például 1944-ig, Olaszországban pedig 1946-ig kellett várni ugyanerre. Svájc azonban az abszolút negatív rekorder, ugyanis ott 1971 februárjában kaptak a nők általános választójogot.
Appenzell Innerrhodent, az utolsó "maradi" kantont csak a szövetségi bíróság 1991. évi határozata tudta rákényszeríteni a nők politikai egyenjogúsítására.
onlinefinance.co.uk, 2024